Nem gondoltam volna, hogy ennyire nehéz lesz felvezetni a mai témát, mert a bejegyzés olvasmányos része szinte pillanatok alatt elkészült. Mondhatnám azt is, hogy már régóta érlelődtek azok a gondolatok, amik ma végérvényesen kikívánkoztak belőlem: lesz itt szó terméktesztelésről, cégekkel való együttműködésről, cicaharcokról és kiábrándultságról, vagy ha úgy tetszik, a valódi #bloggerlife-ról.Szerintem a legjobb, ha rögtön a dolgok közepébe vágunk.
Őszintén és nőiesen bevallom nektek,
hogy az utóbbi néhány hétben nem szerettem netes női
oldalakat és blogokat megnyitni, mert szinte mindenhol a nyár
búcsúztatása és elsiratása volt a központi téma.
Ettől pedig egy idő után besokalltam, de mondhatnám úgy is, hogy megcsömörlöttem.
Ettől pedig egy idő után besokalltam, de mondhatnám úgy is, hogy megcsömörlöttem.
Persze hazudnék, ha azt mondanám, hogy én nem rajongok a szikrázó napsütésért, a hosszú, tartalmas nappalokért, a hétvégi kirándulásokért, és még hosszasan sorolhatnám, hogy mi mindenért, de számomra az ősz is legalább annyira színes tud lenni, mint a sokak által imádásig magasztalt nyár.
Nem tisztem ítélkezni senki magatartása fölött, de a közvetlen környezetemben is azt vettem észre, hogy sokan kifejezetten utálják az őszt, aminek hangot is adnak, pedig – szerintem - nem nehéz meglátni benne a szépet.
Nem tisztem ítélkezni senki magatartása fölött, de a közvetlen környezetemben is azt vettem észre, hogy sokan kifejezetten utálják az őszt, aminek hangot is adnak, pedig – szerintem - nem nehéz meglátni benne a szépet.
Csak akarni kell.
A talpunk alatt ropogó színes falevelek, a csinosabbnál csinosabb zakók, bőrkabátok és blézerek, az almás-fahéjas sütik nem hiszem, hogy ne hoznák lázba azokat, akik nyáron is elemükben voltak, ezért arra gondoltam, hogy írok egy listát arról, hogy nekem mit jelent az ősz, én mit szeretek benne a legjobban. Közzé viszont már csak egy erősen lebutított verziót teszek, hiszen legalább 50 pontos az eredeti listám, és egy fél órás olvasnivalón nem biztos, hogy szívesen rágnátok át magatokat + az időm is véges, sajnos.
A talpunk alatt ropogó színes falevelek, a csinosabbnál csinosabb zakók, bőrkabátok és blézerek, az almás-fahéjas sütik nem hiszem, hogy ne hoznák lázba azokat, akik nyáron is elemükben voltak, ezért arra gondoltam, hogy írok egy listát arról, hogy nekem mit jelent az ősz, én mit szeretek benne a legjobban. Közzé viszont már csak egy erősen lebutított verziót teszek, hiszen legalább 50 pontos az eredeti listám, és egy fél órás olvasnivalón nem biztos, hogy szívesen rágnátok át magatokat + az időm is véges, sajnos.
A felsorolás szabadon folytatható, sőt, kifejezetten örülnék, ha a bejegyzés alatt elmesélnétek, hogy ti mit szerettek, vagy nem szerettek az őszben.
szeptember 10, 2018
No megjegyzés
Egy valamirevaló strandszett számomra nem csupán naptejből, bikiniből és napszemüvegből áll, ahhoz, hogy csinosnak - és jól - érezzem magam a vízpartokon, néhány kiegészítőnek mindenképp a kezem ügyében kell lenniük.Mivel az ördög mindig a részletekben rejlik, ma kivesézzük azokat a kiegészítőket, amik nélkül lehet, de nem érdemes víz közelébe menni.
június 25, 2018
9
megjegyzés
Ha ti is annyira
szeretitek a bedugós fülbevalókat, mint én, akkor
valószínűleg számotokra is ismerős a helyzet, amikor a
reggeli készülődés kellős közepén nem találjátok az
ékszertartótok káoszában a fülbevalóitok párját.
Velem is sokszor megesett már, hogy hosszú percek át keresgéltem egy-egy apócska kincsem társát, de az a bizonyos pohár nálam akkor telt be végleg, amikor a legkedvesebb darabomnak tűnt el a fele a színes kavalkádban.
A helyzet megoldásért kiáltott: össze kellett párosítanom a csecsebecséimet úgy, hogy azok biztosan ne kavarodhassanak el egymástól.
Hogy hogyan csináltam?
Egyszerűbben, mint gondolnátok!
április 16, 2018
4
megjegyzés