Időről időre be szoktam mutatni nektek egy-egy virágot, mert ha róluk van szó, egyszerűen nem ismerek mértéket. Szeretem őket egy vázában látni, rajongok értük a kertemben, felhasználom őket dekorációként, gyakran adom és kapom ajándékba, és igen, beviszem a konyhámba is - merthogy sokkal több ehető virág él a környezetünkben, mint azt elsőre gondolnánk.
Tudom, hogy Magyarországon nem megszokott dolog a virágfogyasztás, Európa nyugatibb felében viszont (főleg német nyelvterületen) komoly történelmi és kulináris hagyománya van, úgyhogy higgyétek el, nem olyan rossz dolog ez.
A mai posztomban az egyik első tavaszi virág, az illatos ibolya kandírozását fogom megmutatni nektek lépésről lépésre, mert ennek a viktoriánus csemegének nem nagyon lehet ellenállni.
Az ötletet bátran ajánlom kezdő háziasszonyok számára is, mert a konyhai folyamat elronthatatlan, a végeredmény viszont lenyűgöző.
Tudom, hogy Magyarországon nem megszokott dolog a virágfogyasztás, Európa nyugatibb felében viszont (főleg német nyelvterületen) komoly történelmi és kulináris hagyománya van, úgyhogy higgyétek el, nem olyan rossz dolog ez.
A mai posztomban az egyik első tavaszi virág, az illatos ibolya kandírozását fogom megmutatni nektek lépésről lépésre, mert ennek a viktoriánus csemegének nem nagyon lehet ellenállni.
Az ötletet bátran ajánlom kezdő háziasszonyok számára is, mert a konyhai folyamat elronthatatlan, a végeredmény viszont lenyűgöző.